i hope. i know.
[Flash 9 is required to listen to audio.]
Bob Dylan
Kezdeném azzal, hogy nem vagyok túl jó a politikából, és nem is érdekel annyira, csak bizonyos tájékozottsági szinten; Amerikát nem tudom hova tenni - meg szerintem nincs is olyan jelző, hogy amerikai, mert vannak őslakosok, bevándorlók, metropoliszokban élők, mekiben dolgozó feketék, farmon lakók, meg minden, amit eddig a filmekből láttam, meg olvastam; Obamát pedig emberként tudom csupán megítélni, politikusként, államférfiként viszont nem; imádom a folk-ot; és Bob Dylan életéből nem kapnék 5-öst, csupán annyit tudok, hogy tinédzserkoromban a csapongó, érzékeny és tétova lelkem megnyugvást és válaszokat talált a fiatalkori zenéiben és írásaiban, dallamaiban és hangjában, ezért nagyon megkedveltem őt. Úgy éreztem, vele könnyebb elviselni azt a magányt, amit a gimis környezetembe való beilleszkedni nem tudásom eredményezett. Sok ember a szerelemben és a párkapcsolatában találja meg a boldogságot és a kiteljesedést. Mióta ismerem magamat, a szabadságot sokkal jobban szeretem, és a szerelem csupán egy apró, ám jelentős része ennek az szabadságnak nevezett eufóriának, és Dylan ezt tudta! (Miatta vettem szájharmonikát - azóta is csak egy dalt tudok eljátszani, mert nem találtam akkoriban több tanulóanyagot hozzá a neten, annyira meg nem szerettem bele, hogy vegyek egy profi cuccot meg oktatóanyagot). Nyilván örülök, hogy kitüntetést kapott! :) És tulajdonképpen megígérem, hogy majd megnézem a filmet is, ha végre le tudom tölteni rendesen! Meg olvasok tőle még, és beleásom magam jobban, amikor késztetést érzek rá! MOST.
Ezt a számot 50 éve írta. <3
(Blowin’ in the wind)
Apukámnak küldöm!
mess
átalakítottam egy pólót, de annyira béna lett elölről, hogy inkább nem mutatom meg! pedig vasaltam is rá, megkötős, de inkább hagyjuk… :D
ma megjelent egy új Yeasayer szám - amit koncerteken amúgy már előtte játszottak ám. csak kicsit tetszik, de leginkább azért, mert Yeasayer.
a reggeli derűhozó a trolin ma ez a szám volt. szándékosan nem a klipjét tettem be, mert azt nem szeretem. alapvetően egyáltalán nem szeretem Devendra Banhart karakterét, mert egy nagyképű pöcsnek tűnik, akinek nincsenek barátai, úgy csinál, mintha mindent jobban tudna, de közben meg befolyásolható, szóval NEM eredeti. viszont a zenéje jó, a szövegei is, Seahorse-t kifejezetten szeretem, nagyon kedves zene, a Freely is közel áll hozzám, meg még van pár szerethető száma, albumonként 3, hallgatható ezzel együtt 5-6, a többi sajnos kuka. szívesen elmentem volna az Örömzenére, de pont akkor szólt Lilla, hogy menjünk a Szputnyikba egy galéria megnyitójára fotózni egy cikkéhez, aztán együtt mentünk bulizni, és nem akartam a két programot ezzel félbeszakítani. nyilván mert nem volt annyira fontos.
Azt álmodtam, hogy egy mágneses, gördeszka alapú rollerrel száguldoztunk Budapest villamossínjei mentén. Ráálltál, majd egy hirtelen mozdulattal fél méter magasra emelted, és már indult is. Jejeee
életem nagy kérdései 1
Az új munkahelyemen kb. minden második munkatársam megkérdezte, milyen pasik jönnek be. Én meg megkérdeztem magamtól, egyáltalán milyen embereket szeretek… Miért van az, hogy valaki egyből a szívemhez nő, valaki idő után, valaki pedig soha, bármennyire is szeretném…
Azt hiszem, a szimpátiám mértékegysége az eredetiség. Számomra nem létezik nem eredeti potenciális férfi, mert aki nem eredeti, az nem érdekel, akinél pedig a felszín alatt megcsillanni látszik, a barátom lehet. Ugyanez a lányoknál, annyi különbséggel, hogy a potencialitás a barátságra értendő. Eredeti az az ember, aki önmagával és a világgal szemben őszinteséget tanúsít. Az eredetiség a legmélyebb tulajdonság, hiszen meghatározza az egyéb tulajdonságaidat, gondolataidat, tetteidet, érzéseidet, hangulatodat, személyiségedet, és ugyanez visszafelé is igaz. Így tehát alakítható is, az előzőek segítségével, tehát közvetett módon. Épp ezért van nagy jelentősége és értéke. Az eredetiséghez egyfajta kulcs az elfogadás, mint attitűd. Emellett pedig fontosak a kiegészítők, mint a jóindulat, humorérzék, világra való nyitottság, empátia, emberség, türelem, alázatosság, kreativitás, kedvesség megléte, és a rosszindulat, gonoszság, hazugság, beképzeltség, bunkóság, alattomosság, kétszínűség hiánya. Amennyiben ezek közül hiányzik/megvan valamelyik, a szimpátiám mértékét bizonyos szinten befolyásolja, de a mérleget nem tudja elbillenteni, mivel emberek vagyunk, és senki sem tökéletes. Bár az is tény, hogy pl. egy alattomos ember nem túl eredeti.
